Földtörténet
A Föld kora 4600 millió év. Hazánk területe - az eddigi ismereteink szerint - nem tartozott az ősi (archaikum) korokban keletkezett területek közé, viszont a középkortól (mezozoikum) kezdve minden geológiai kor itt hagyta emlékét a felszínen, vagy annak közelében.
- Jelenkor
- Holocén (10-15000 éve)
- Újkor
- Pleisztocén (15000-2,5 millió éve)
- Újkor - Kainozoikum
- Pliocén (2,5- 9 millió éve)
- Miocén (9-25 millió éve)
- Oligocén (25-37 millió éve)
- Eocén (37-65 millió éve)
- Kréta (65-135 millió éve)
- Középkor - Mezozoikum
- Jura (135 -195 millió éve)
- Triász (195-240 millió éve)
- Perm (240-285 millió éve)
- Karbon (285 -375 millió éve)
- Ókor - Paleozoikum
- Devon (375 -420 millió éve)
- Szilur + Ordovicium (420-520 millió éve)
- Kambrium (520-580 millió éve)
A miocénben (9-25 millió éve) az Északi-Középhegység egyes területeit tenger borította. A harmadkor utolsó szakaszában, a pliocénban (2,5-9 millió éve) kezdett szárazulattá válni hazánk egy jelentős része (a hegyek környéke), azonban az ország nagyobb részét a viszonylag sekély, 10-100 m mélységű, alig sósvizű Pannon-tenger borította, amiben a szakaszos, lassú süllyedés következtében igen vastag homok-, agyag-rétegek rakódtak le. A pliocén végén fokozatosan emelkedett az egész ország felszíne. Levonult a Pannon-tenger, helyette a süllyedő medencékben (Alföld, Kisalföld) - kezdetben egymással kapcsolatban lévő - édes vízi tórendszerekbe rakták le törmeléküket, hordalékukat az ősfolyók. Ezen üledékes kőzeteket (kavics, homok) bányásszuk ma, és főként ezen ásványi anyagokat használjuk lakóházaink építéséhez (vakolat, beton).
